Szerkesztette: Karáth Tamás és Halácsy Katalin. Megjelenési hely és év: Budapest, 2021.

Az első kötet a legelső nyelvemlékektől az 1400-as évek végéig tartó időszak, vagyis mintegy kilenc évszázad irodalmát foglalja össze. Az angol irodalmi korpusz olyan elemei kerülnek itt középpontba, amelyek az általunk ismert jelentől igen nagy időbeli és kulturális távolságban keletkeztek, éppen ezért a bemutatásuk meglehetős kihívást jelent. A kötet nemcsak a középkorral kapcsolatos előítéleteket vizsgálja, de arról is áttekintő képet nyújt, hogy a középkor öröksége miképpen él(t) tovább a későbbi századokban, így napjainkban is. A szerzők két fő korszakra bontva tárgyalják a középkori angol irodalmat. Mind az óangol, mind a középangol korszak bemutatásában kiemelkedő szerepet kap a nyelv problematikája, ezzel együtt pedig a középkori angol irodalom egyik legfontosabb kérdése: mikortól nevezhető „angolnak” egy szerző vagy mű?

Szerkesztette: Kiss Attila és Szőnyi György Endre. Megjelenési hely és év: Budapest, 2021.

A második kötet a legkorszerűbb irodalomtörténeti és kultúratudományi megközelítések alapján mutatja be a kora újkor angol irodalmának főbb műfajait. Mindeközben tudatosan tágítja az irodalmi jelenségek mezejét és feltárja az irodalom határterületeit. A kötet az irodalminak tekintett művek környezetét alkotó anyagi kultúrába való betekintés mellett bepillantást enged az irodalom termelését és fogyasztását befolyásoló politikai, vallási és gazdasági folyamatokba, átformálva a hagyományosan reneszánsz angol irodalomnak nevezett időszakról kialakult képet.

Shakespeare munkásságával a kötet külön részben foglalkozik. Az életrajzi és kronológiai előszámlálás helyett a hangsúly a "Shakespeare-gépezet" kulturális logikájának, a szerző körüli kultusz kialakulásának, valamint a „Shakespeare” név intézményesülésének bemutatására kerül

Szerkesztette: Komáromy Zsolt, Gárdos Bálint és Péti Miklós. Megjelenési hely és év: Budapest, 2021.

A harmadik és negyedik kötet tárgya a hagyományos kultúrtörténeti, korstílusokon alapuló felosztás alapján sorban következő barokk, a (neo)klasszicizmus és a felvilágosodás, valamint a romantika irodalma. Az elemzések azonban újszerű módszer alkalmazását tükrözik, és korszakolás helyett a hagyományos irodalomtörténeti narratívákra adott reflexiókkal szolgálnak. Fontos volt a szerzők számára emellett, hogy a kor irodalma a saját történeti kontextusában is megjelenjen. Ennek révén a két kötetben az irodalmi kánon neves tagjaival olyan kevéssé ismert írók és művek társaságában találkozhatunk, akik bár akkor feltűntek a kor irodalmi szcénáján, eddig mégis kimaradtak a hazai, angol irodalomtörténetet tárgyaló művekből.

Szerkesztette: Bényei Tamás. A szerkesztésben közreműködött: D. Rácz István és Friedrich Judit. Megjelenési hely és év: Budapest, 2022/23.

A hatodik és hetedik kötet az 1930-tól napjainkig tartó időszak angol irodalmának első magyar nyelvű bemutatása. A részletes történeti áttekintés olyan témákat is feldolgoz, mint a skót, a walesi és az észak-ír irodalom, az angol holokauszt-irodalom, az ökológiai irodalom vagy a globalizáció hatása az irodalomra. A hatodik kötet új megvilágításba helyezi a 20. század közepének fejleményeit, például a második világháború irodalmát és az időszak gazdag utazási irodalmát, a zárókötet pedig nemcsak a jelenkori irodalomról ad gazdag körképet, beleértve a „brexit” irodalmi nyomait, hanem a populáris műfajok jelenségeit is bemutatja: felvázolja az angol fantasy, science fiction és képregény történetét, de tárgyalja a bűnügyi regényeket és a Harry Potter-sorozatot is.