Dr. Fábián Annamária

Életrajz:

1979-ben születtem Budapesten, meghatározó állomás volt az életemben, hogy a budapesti József Attila Gimnáziumba jártam, majd az ELTE magyar-angol szakán végeztem. Diplomám megszerzése után az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Reneszánsz és barokk doktori programján szereztem PhD fokozatot. 
Leginkább a drámaadaptáció-kutatás (elsősorban Shakespeare-átiratok) érdekelnek, a disszertációmat is ennek a témának szenteltem (címe: "A türelemben példát mutatok” -- A drámaadaptációk alaptípusai Shakespeare Lear királyához Nahum Tate-től Howard Barkerig; témavezető: Kállay Géza). 
2018 szeptembere óta tanítok és kutatok az ELTÉn, előtte a közoktatásban tanítottam, és ezeknek az éveknek a pedagógiai tapasztalatát az egyetemi oktatásban is kamatoztatni tudom. Két gyermekem van, Eszter (2007) és András (2011).

Kutatás:

Az adaptációkutatást nagyon termékeny területnek érzem, azon belül is a színpadi és filmadaptációkon túl elsősorban a saját szerzővel és kanonikus pozícióval rendelkező drámaadaptációk/átiratok érdekelnek. Shakespeare darabjai kapcsán elsősorban a Lear király és a Macbeth drámaátiratai állnak most a kutatásaim középpontjában. Állandóan foglalkoztat ehhez szorosan kapcsolódva a Shakespeare-recepció és -kánon alakulása, és azok a kultúrtörténeti mechanizmusok, amelyek az adaptációk hátterében állhatnak. 
Az adaptációtípusok közül leginkább a prequel és sequel típusú szövegek kedvesek számomra, ez az a terület, ami tapasztalatom szerint a diákoknak is nagyon izgalmas, és a műfaj popkulturális jelentősége miatt különösen megközelíthető, motiváló az egyébként néha nehezebben feldolgozható Shakespeare-szövegek megnyitásához is. Foglalkoztat még a Shakespeare-szövegek tanítási módszertana is, ezen a területen is gyümölcsöző az adaptációk és átiratok vizsgálata.

Válogatott publikációk:

• “Cellák, dobozok, ládák, csonthéjasok: A bezártság metaforája mint adaptációelmélet és a  Rosencrantz és Guildenstern halott.” Liget (2024).
• “‘If Sleepwalkers are Wakened’: Fictional Consistence and Historical Resistance Through the Figure of Lady Macbeth in Gordon Bottomley’s Gruach and in David Greig’s Dunsinane.” David Greig's Dunsinane and the Rewritings of Macbeth / Dunsinane et les réécritures de Macbeth. Eds. Christine, Kiehl; Michèle, Vignaux. 2022.
• “Enyhítő körülmények: két prequel Shakespeare Macbethjéhez.” Liget 34.6 (2021): 88–105.
• “Meddig Shakespeare, honnantól magyar: A magyarság és magyarítás eszközei és lehetőségei Shakespeare darabjaiban.” Bárka 29.6 (2021): 79–85.

Válogatott konferenciák

Oktatás

Témavezetés

További információ