Czigányik Zsolt, Utopia Between East and West in Hungarian Literature. Palgrave Macmillan, 2022.

A Palgrave Macmillan kiadó gondozásában megjelent Utópia kelet és nyugat között a magyar irodalomban c. monográfia az első próbálkozás a magyar irodalomban elszórtan megtalálható utópikus és disztópikus írások koherens hagyományként való értelmezésére. A kötet bemutatja a régi magyar irodalom és a Magyarországon alkotó külföldi szerzők (mint Jacobus Paleologus és Johannes Comenius) utópikus írásait, Morus szövegének fordítás- és hatástörténetét, majd részletes elemzéseket közöl a XIX. és a XX. század első felének legfontosabb utópikus műveiről. Ezek a művek gyakran ismert, kanonikus szerzők (Bessenyei György, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Babits Mihály) olyan írásai, melyek ritkán vannak a figyelem középpontjában, mások pedig, mint Szathmári Sándor Kazohiniája, kimondottan az utópikus hagyomány szempontjából fontosak, míg Az ember tragédiáját a szerző újszerű szempontból mutatja be.

Az elemzések, az utópia műfajának megfelelően, az irodalmi hermeneutika módszereit a politikatudomány és az eszmetörténet eszközeivel egészítik ki. A könyv egyik fontos állítása, hogy a magyar utópizmusra (ahogy általában a magyar kultúrára) nagy hatással van a közép-európai régió köztes, liminális helyzete kelet és nyugat között, mely befolyásolja a hatalmi struktúrákat, a társadalmi és politikai rendet, és az ezekre reflektáló utópikus szövegeket. A műelemzések megközelítésére nagy hatással volt a mai interdiszciplináris utópiakutatás, különösen Lyman Tower Sargent, Gregory Claeys és Fátima Vieira munkássága. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a brit hagyományok kapcsolata, különösen Jonathan Swift és H. G. Wells recepciója.

További információ a kiadó oldalán.

Pikli Natália, Shakespeare’s Hobby-Horse and Early Modern Popular Culture. Routledge, 2022.

A monográfia fókuszában annak feltérképezése áll, miként jelentek meg a 'hobby-horse' szó kapcsán a hozzá kapcsolódó diskurzusok és jelentések a kora újkori angol populáris kultúrában az 1580-as évektől az 1630-as évekig.

Pikli Natália könyve a 'hobby-horse' referenciákat vizsgálja meg részletekbe menő interdiszciplináris megközelítésben, magyarázva e sokjelentésű szó különböző nyelvhasználati megjelenéseit különböző performatív, orális-rituális és nyomtatott kontextusokban. Jól ismert, kanonikus műveket vet össze kevésbé ismert szövegekkel, Shakespeare-től George Witherig, ennek kapcsán képet kapunk a korabeli populáris kultúrához köthető attitűdökről és a korabeli kulturális emlékezet működéséről.

A könyvet nemcsak a kora újkori angol dráma és színház kutatói forgathatják haszonnal, hanem a dramaturgia, a populáris kultúra, a kulturális emlékezet és az ikonográfia iránt érdeklődők is.

További információ a kiadó oldalán.

Zách Lili, Imagining Ireland Abroad, 1904–1945. Palgrave Macmillan, 2021.

A kötet egyedülálló módon tárja fel az Írország és az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közötti kapcsolatok huszadik századi történetét. A transznacionális megközelítést alkalmazó könyv dokumentálja a két világháború közötti ír politikusok, értelmiségiek és sajtó nyitottságát, így betekintést nyújtva a nemzet-államok határait átívelő személyes találkozások jelentőségébe. A könyv hivatalos kormányiratok, magánlevelezések, korabeli sajtóhírek és folyóiratcikkek széles skálájára építve áthidalja a kelet és nyugat történetírása közötti szakadékot azáltal, hogy új perspektívát nyit meg az ír nemzeti identitás témakörében. 

További információ a kiadó oldalán.

Timár Andrea, The Human Form: Literature, Politics, Ethics, from the Eighteenth Century to the Present. Eötvös Kiadó, 2020.

Ez az esszékötet azt járja körbe, hogy mit jelentett embernek lenni a tizennyolcadik századtól napjainkig. A kötet első része kritikusan foglalkozik a tizennyolcadik századi szimpátia-fogalmakkal (Adam Smith szerint) és a narratív empátia kortárs fogalmával (Martha Nussbaum és Suzanne Keen szerint). Azt elemzi, hogy különböző regények (Agota Kristof A jegyzetfüzet, 1986; Szécsi Noémi Gondolatolvasója, 2013; J. M. Coetzee Ellensége, 1986; Péterfy Gergely Kitömött barbár, 2014) miként viszonyulnak az ember fogalmának megértéséhez és/vagy elismerésének lehetőségéhez. A kötet második része Matthew Arnold, Immanuel Kant, William Wordsworth, John Keats, Paul de Man, Jacques Derrida, Jacques Rancière és Quentin Meillassoux szövegeinek kritikai olvasatait kínálja az emberi forma poétikájának és politikájának vizsgálata céljából. A kötet párbeszédek kezdeményez a tizenkilencedik század és mai világunk között a virtuális trauma, az autóimmunitás, a terror, a poszt humán, a katasztrófa és az időbeliség válsága vizsgálatán keresztül.

A könyv elérhető az ELTE Reader gyűjteményében.

Remport Eglantina, Lady Gregory and Irish National Theatre: Art, Drama, Politics. Palgrave Macmillan, 2018.

Lady Augusta Gregory a huszadik század eleji ír színházi élet egyik kiemelkedő alakja volt. Korának meghatározó drámaírója és társadalmi szereplője, aki a dublini Abbey Színház, más nevén az Ír Nemzeti Színház, egyik megalapítójaként írta be magát az irodalomtörténetbe. Ez a monográfia az első átfogó kritikai értékelése az írónő művészeti és társadalmi eszméinek. A kor fontosabb reformmozgalmaihoz kapcsolódóan, a könyv részletesen elemzi az írónő viszonyát az angol preraffaelita festészeti mozgalomhoz, az ír agrármozgalomhoz, és különböző angol és ír politikai reformmozgalmakhoz. A monográfia külön kitér John Ruskin viktoriánus esztéta és társadalomkritikus eszméinek írországi hatására Gregory, George Bernard Shaw, William Butler Yeats, John Millington Synge, George Russell és Horace Plunkett munkásságán keresztül. Mindezek következtében a monográfia nemcsak Lady Gregory életéről ad átfogó képet, hanem rávilágít John Ruskin eszméinek az ír társadalomra gyakorolt hatására is a huszadik század elején.

További információ a kiadó oldalán.

Szlukovényi Katalin, Kétkedők: Irónia, önirónia és humor a huszadik századi zsidó amerikai prózában. Ráció, 2017.

Az identitásra reflektáló irónia, azaz az önirónia kutatása talán sohasem volt időszerűbb, mint napjaink Közép-Kelet-Európájában. Az önirónia az identitás teljes feladásának vagy harcos bizonygatásának egymást kizáró alternatívái mellett egy harmadik utat kínál: identitásunk folyamatos újraértelmezésének lehetőségét, illetve minden nehézséggel együtt örömteli feladatát. Szlukovényi Katalin az öniróniát a humor és az irónia értelmezései által kijelölt fogalmi térben helyezi el, hogy e három jelenséget a zsidó amerikai irodalom számos kanonikus művében, klasszikus és kortárs szerzők történeteiben vizsgálja.

A könyv elérhető itt.

Timár Andrea, A Modern Coleridge: Cultivation, Addiction, Habits. Palgrave Macmillan, 2015.

Ez a könyv a művelődés, a függőség és a megszokás diskurzusainak egymáshoz való kapcsolódását vizsgálja Coleridge költészetében és prózájában. A könyv egyik tézise, hogy az angol szerző műveiben ezen fogalmak a poszt-kanti szabad akarat eszméjéhez fűződnek. A másik fő tézise pedig, hogy – a fentiekből kifolyólag – az angol romantika híres költője az ’ember’ fogalmát alapjában véve ’modern’ módon határozta meg.

További információ a kiadó oldalán.

Gárdos Bálint, Földönjáró romantikusok: A XIX. század elejének esszéirodalmáról. L'Harmattan Kiadó, 2012.

Noha az utóbbi idők modern irodalomelméleti trendjei nemcsak nem preferálják, de egyenesen tagadják is a hagyományos értelemben vett műfajok létezését, Gárdos Bálint irodalomtörténész most (előszavában külön érvelve ötlete mellett) klasszikus műfajelméleti kötettel jelentkezik. Írása központjában a tizenkilencedik század első két évtizedének angol esszéirodalma áll. Választott témáját a kor három (hazánkban kevésbé ismert) tipikus alkotója életművének tükrében mutatja be.

További információ a kiadó oldalán.

Komáromy Zsolt, Figures of Memory: From the Muses to Eighteenth-Century British Aesthetics. Bucknell University Press, 2011.

Komáromy Zsolt Figures of Memory című könyve az emlékezet-stúdiumokat és a 18. századi esztétika történetének tanulmányozását kapcsolja össze. Azt mutatja meg, hogy az esztétika- és kritikatörténetben az emlékezet szerepének értékelését a kreatív képzelőerő fogalmának ideológiai tartalmai határozták meg, a produktív és reproduktív mentális képességek feltevésén keresztül. Az emlékezet fogalmának összetettsége azonban túlmutat ezen a dichotómián, és Komáromy érvelése szerint az emlékezet fontossága az irodalom számára épp abban áll, hogy ellenáll a produktív-reproduktív ellentétnek. Az emlékezet fogalmát feltáró különböző olyan „alakzatokat” vizsgál, mint a Múzsák, vagy a filozófiai és kritikai diskurzusban az emlékezet leírására használatos metaforák. Ezen alakzatok történetét az archaikus irodalomtól Platónon és Descarte-on át Pope, Addison, Gerard vagy Kames munkásságáig kísérve, Komáromy egy olyan gondolati hagyomány létét tárja fel a 18. századi brit esztétikában, melyben az emlékezet és a képzelőerő nominális szembenállása megkérdőjeleződik, és amely az emlékezet fogalmának egyszerre produktív és reproduktív voltát használja fel a képzelőerő ekkor felfutó elméleteiben.Azzal, hogy a könyv megmutatja, ahogyan az emlékezet fogalma nem marginalizálódik, hanem irodalmi relevanciája tovább él a 18. századi esztétikában, a Figures of Memory egészen új megvilágításba helyezi az emlékezet fogalmának történetét az esztétikában.

További információ a kiadó oldalán.

Czigányik Zsolt, A szabadsághiány anatómiái: Az emberi szabadság XX. századi angol ellenutópiákban. Akadémiai Kiadó, 2011.

Ez a magyar könyvkiadásban hiánypótló kötet a XX. századi angol irodalom egyik legnépszerűbb műfajával, a disztópiával foglalkozik. Az elemzés a legfontosabb műveket vizsgálja, központi jelentőséget tulajdonítva George Orwell Ezerkilencszáznyolcvannégy című művének, amelyet viszonyítási pontnak tekint a többi vizsgált könyv értelmezésében - legyen szó Anthony Burgess negatív utópiáiról vagy korábbi művekről: Aldous Huxley Szép új világáról, illetve Rex Warner Aerodrómjáról.
A tanulmány nem csupán szűken vett irodalomtudományi eszközöket használ fel, a műveket tágabb bölcseleti horizonton értelmezi. Ennek során jut el arra a következtetésre, hogy az emberi szabadság mint az emberhez méltó élet feltétele központi jelentőségű az ellenutópiákban, így a műfajt tekinthetjük a szabadság indirekt anatómiájának: a művek többnyire olyan világokat mutatnak be, ahol a szabadság valamilyen fontos csorbát szenved, s ennek következtében az élet torzzá vagy értelmetlenné válik. Az irodalmi reflexió ily módon segíti az európai gondolkodás egyik alapkérdésének, a filozófiai szabadságfogalomnak a teljesebb megértését.

Nyusztay Iván, Az önazonosság konfigurációi az abszurd drámában: Samuel Beckett, Harold Pinter, Tom Stoppard. L’Harmattan, 2010.

Samuel Beckett, Harold Pinter és Tom Stoppard művészetének színház-, és drámatörténeti újításai a 20. század második felétől napjainkig éreztetik hatásukat a színpadon világszerte. Műveik komplexitása, részletgazdagsága, a szövegek rétegzettsége olykor nagy kihívás elé állítja a színházba járó közönséget és az olvasót. Nekik nyújt segítséget ez a könyv. Nyusztay Iván könyve bemutatja az abszurd keletkezéstörténetét, és kitér fontosabb jelentésváltozásaira. A drámatörténeti és műfajelméleti megközelítés mellett a szerzőre jellemző módon nagy szerep jut a filozófiai kitekintésnek is, amelynek köszönhetően betekintést kapunk dráma és filozófia termékeny kapcsolatába. Az önazonosság jelenségének és alakváltozásainak vizsgálata olyan nézőpontként szolgál, amely felől kirajzolódhatnak a tárgyalt drámaírók közötti alapvető különbségek és átfedések. A könyv emellett kísérletet tesz az abszurd határainak körvonalazására, és precíz műelemzések során nyomon követi a kiutat az abszurdból a modern tragikomédia világába.

További információ a kiadó oldalán.

Lojkó Miklós, Meddling in Middle Europe: Britain and the 'Lands Between' 1919-1925. CEU, 2006.

Ez a könyv a Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal kapcsolatos brit politika sokat mellőzött történetével foglalkozik, miután az első világháború végén Közép-Európában nemzetállamok jöttek létre. Lojkó meggyőzően érvel amellett, hogy az új politikai berendezkedésbe vetett bizalom hiánya és a diplomácia hagyományos csatornáinak lejáratása azt eredményezte, hogy a brit befolyás a térségben elsősorban kereskedelmi és pénzügyi vállalkozások formájában érvényesült. Bár nem mindig volt sikeres, az új politika megjelenése befolyásolta a diplomáciai kapcsolatok alakulását ezekkel az új nemzetekkel. A brit szerepvállalás azonban nem eredményezett tartós diplomáciai befolyást, és ennek a befolyásnak a hiánya végzetesnek bizonyult az 1930-as évek végén, amikor az új nemzetek rendszere a fokozódó erőszak nyomása alatt szétesőben volt.

További információ itt.

Péteri Éva, Victorian Approaches to Religion as Reflected in the Art of the Pre-Raphaelites. Akadémiai Kiadó, 2003.

A kötet a preraffaelita festők (William Holman Hunt, John Everett Millais, Dante Gabriel Rossetti és követőik) vallásos képeit és azok recepcióját, valamint a viktoriánus kor elismert kritikusának, John Ruskinnak írásait elemzi a korszak vallástörténetének (a XIX. század közepének felekezeti vitái, az agnoszticizmus, az új megközelítésű biblia-értelmezések és a szekularizáció) tükrében.

A könyv elérhető egyetemi hozzáféréssel itt.

Janzer Csikós Dóra, “Four mighty ones are in every man”: The Development of the Fourfold in Blake. Akadémiai Kiadó, 2003.

Ez a könyv Blake egyik legvitatottabb próféciájával, a Négy Zoával foglalkozik. A megközelítés alapvetően pszichológiai, és a fő tézis kidolgozása előtt rövid áttekintést ad a leggyakrabban vizsgált párhuzamokról, például Freudról és Jungról. A disszertáció ezután egy új szempont vizsgálatára tér rá: párhuzamot vonunk Szondi Lipót, Freud tanítványának hipotézisei és Blake látomásos univerzuma között. Szondi Hajtások rendszere segít megvilágítani Blake álomlátásának számos kérdéses passzusát, továbbá, ahogy a párhuzam rámutat, érdekes változás érzékelhető Blake felvilágosodásról és racionalizmusról alkotott elképzeléseiben, melynek során a korábban elutasított eszmék a teljesség és az intellektuális józanság négyes világába integrálódnak.

A könyv elérhető egyetemi hozzáféréssel itt.

Kenyeres János, Revolving around the Bible: A Study of Northrop Frye. Anonymus, 2003.

Ez a könyv, amely a 20. század egyik legkiemelkedőbb irodalomkritikusának munkásságára összpontosít, három fő célt szolgál, amint azt a tanulmány három része is tükrözi. Az első Northrop Frye William Blake-kel való szellemi kapcsolatának vizsgálata, és annak feltárása, hogy Blake költészetének Frye általi olvasása milyen módon befolyásolta Frye kreatív képzeletről alkotott felfogását, amely kritikájának egyik központi tétele. Ennek során a könyv értékeli Frye vallási hátterét és hirtelen felismerésből fakadó élményeit, és megvizsgálja a valóságnak a nyelven belüli és kívüli érzékelésének problémáját. A második rész azt vizsgálja, hogy a Biblia hogyan alakította ki Frye kritikai nézeteit, amelyeket The Great Code, Words with Power és The Double Vision című művekben képvisel, valamint azt a folyamatot, amelynek során ezoterikus elméletéből erkölcsileg és társadalmilag nyitott elméletre váltott. A harmadik rész olyan gondolatmintákat vizsgál, amelyek Frye elméleti írásait különböző kritikai hagyományokhoz és iskolákhoz kapcsolják, Arisztotelésztől T. S. Elioton át a dekonstrukcióig, az olvasó-válasz kritikáig és a cultural studies-ig. Kenyeres Frye nyelvezetét is vizsgálja, amely önmagában is okot ad eltérő kritikai recepciójára. A tanulmány felvázolja Frye kritikai elismerésének jellemző változatait az 1950-es és 60-as évektől napjainkig. A szerző feltárja, hogy Frye számos kritikai megközelítéshez járult hozzá elméleteivel, és ezzel legalább részben elérte kritikai írásainak egyébként idealista célját, hogy elősegítse a kritikai iskolák közötti egységérzetet. Míg a könyv első két része azt mutatja be, hogy Frye Blake és a Biblia olvasata olyan összefüggésmintát határoz meg, amely messzemenően kiterjed mind az intertextualitás, mind az extratextualitás területére, a harmadik rész arra a következtetésre jut, hogy Frye koncepciói általánosan alkalmazható jellegűek, és számos kritikai megközelítés válaszát váltják ki.

William Shakespeare szonettjei. Ford. Fazekas Sándor. MMA Kiadó, 2023.

William Shakespeare (1564-1616) vitathatatlanul a világirodalom legnépszerűbb drámaírója, korának legtöbbet idézett szonettköltője. Hazánkban az irodalmi kánonban mesterműként számontartott, ám a csorbítatlan szöveghűséget nem föltétlenül fókuszba állító Szabó Lőrinc-magyarítások tették ismertté az angol reneszánsz legnagyobbjának poémáit. Jelen kötet Fazekas Sándor ambiciózus és irodalomtörténeti jelentőségű vállalkozása, amelyben William Shakespeare mind a 154 szonettjének új magyar fordítását nyújtja át az olvasónak. Könyvünk nóvuma az új átiratok szépirodalmi értékén túl a maradéktalan szöveghűség, illetőleg az a jegyzetapparátus, amely értelmezi, kontextusba helyezi, történeti háttérrel világosítja meg a több mint négyszáz éves művek keletkezését, jelentésrétegeit, irodalmi összefüggésrendszerét. A jegyzetek összeállításában a kötet lektora, Pikli Natália nyújtott szakértő segítséget a fordítónak. A shakespeare-i szonett minden formai és verstani szabályát virtuóz módon kezelő Fazekas Sándor ráadásul szakértő magabiztossággal, széles irodalmi horizonton tájékozódva, ugyanakkor és élvezetes stílusban kalauzolja végig az olvasót a lírikus Shakespeare univerzumán. A kötet reményeink szerint kutatók, oktatók, műkedvelők gyakran hivatkozott, forrásértékű olvasmánya lesz, amely meggyőződésünk szerint új lendületet adhat további Shakespeare-olvasatok, értelmezések létrejöttének is.

Szakmai lektor: Pikli Natália

További információ a kiadó oldalán.

Gintli Tibor, Kenyeres János (szerk.), Contemporary and Recent Hungarian Fiction: Reception and Cross-Cultural Interpretations. ELTE, 2022.

A kötet célja, hogy a nemzetközi olvasók számára hasznos útmutatót nyújtson a legújabb és kortárs magyar szépirodalomhoz. Bár egyes írókat és azok munkásságát tárgyalja, a könyv egészében véve felvázolja a magyar prózában nyomon követhető összefüggések belső hálózatát, és az elmúlt hetven évről nyújt áttekintést a kronológiai sorrendben bemutatott szerzők és művek gondos válogatásán keresztül, kiemelve a szövegek megértése szempontjából döntő fontosságú főbb csomópontokat. Reményeink szerint egy szélesebb művelt közönséget szeretnénk megszólítani, amely nyitott a nemzetközileg elismert írók - mint Kertész Imre, Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Nádas Péter,Géza és Borbély Szilárd - remekműveivel való találkozásra. Az olvasatok sokszínűségét kortárs irodalomtörténészek és műfordítók meglátásai közvetítik, akik az elmúlt évtizedek legjelentősebb, angol nyelven elérhető művészeti életműveire reflektálnak.

A könyv elérhető az ELTE Reader gyűjteményében.

Edward Prime-Stevenson. Imre: Egy emlékirat. Ford. Bojti Zsolt. Napvilág Kiadó, 2021.

Az 1900-as évek Budapestjére invitálja olvasóját ez a regény, mely 1906-ban íródott, de sokáig csak igen szűk körben volt hozzáférhető, csak angolul és később németül. Az elbeszélő, egy Oswald nevű angol (ez vélhetőleg magát a szerzőt takarja), megismerkedik egy Imre nevű fiatal katonatiszttel, és az első pillanattól valami különös harmónia köti össze őket. Mindketten magányosak, és mindketten egy súlyos titkot hordoznak: a férfiak iránti vonzalmukat. Nem mernek megnyílni egymás előtt, félnek az elutasítástól – míg végül mindketten rájönnek: ez bizony szerelem, ezen nincs mit titkolni. De vajon nem nőies dolog-e egy férfibe beleszeretni? Nem beteges dolog-e az ilyesmi? – merül föl mindkettőjükben a kínzó kétség. És mint minden szerelem, Oswald és Imre kapcsolata is számos csalódáson, örömön, keserűségen át jut el a végkifejletig. Közben Prime-Stevenson bemutatja a századfordulós Magyarországot (úgy tűnik, valóban járt itt, tudott magyarul is!), meg az akkoriban egyre népszerűbb pszichológiai gondolkodást, adottság és választás izgalmas sorskérdéseit. (Nádasdy Ádám)

Bevezette és jegyzetekkel ellátta: Bojti Zsolt

További információ a kiadó oldalán.

Ulrich Schlie, Lojkó Miklós, Thomas Weber (szerk.), Vom Nachkrieg zum Vorkrieg: Die Pariser Friedensverträge und die internationale Ordnung der Zwischenkriegszeit. Nomos Verlagsgesellschaft, 2020.

Európa ma politikai és gazdasági egység, de az európai népek történelmi gondolkodását alapvetően saját nemzetük történelme jellemzi. A két világháború közötti időszak politikai rendjének kérdése a nemzetközi történészek örök kedvenc témája. A második világháborút megelőző időszak jelentősége a diktatúrák felemelkedéséből és abból a kérdésből fakad, hogy vajon a válság volt-e a korszak maradandó kézjegye. Ez az antológia az 1920-as és 1930-as évek befejezetlen rendteremtési kísérleteit, valamint a bel- és külpolitika kölcsönhatását vizsgálja mai szemszögből. Összehozza a különböző nemzeti nézőpontokat, és kérdéseket tesz fel a következményekre vonatkozóan.

További információ itt.

Gyuris Kata, Szép Eszter, Vecsernyés Dóra (szerk.), Turning the Page: Gendered Identities in Contemporary Literary and Visual Cultures. L'Harmattan, 2018.

A kötet a Kultúra- és Identitásnarratívák Kutatócsoport 2015 júniusában rendezett Gendered Identities in Contemporary Literary and Visual Cultures című konferenciájának előadásaiból készült tanulmányokat gyűjti egy csokorba. A szerzők számos különböző szempontból vizsgálják a társadalmi nem kérdését a modern és posztmodern angol irodalomban, a populáris kultúrában, illetve a posztkoloniális és kelet-közép-európai tanulmányok területén. Az írásokat három fejezetre osztottuk fel: az első nagyobb fejezetben a társadalmi nem kérdése irodalmi kontextusban kerül elő; a másodikban a kultúra és a társadalom identitásformáló szerepét elemzik a szerzők; a harmadik nagy fejezet pedig szubverzív ábrázolásmódokkal foglalkozik. A kötetben a gender studies tudományág számos alkalmazásával találkozhat az olvasó, a tanulmányok pedig megmutatják, hogy milyen szerteágazó és izgalmas kutatási irányokat tesz lehetővé ez a diszciplína.

A kötet elérhető az ELTE Reader gyűjteményében.

Czigányik Zsolt (szerk.), Utopian Horizons: Ideology, Politics, Literature. CEU, 2017.

2016-ban ünnepeltük Morus Tamás Utópiája megjelenésének 500. évfordulóját, és ez az utópizmus fontosságára irányította a figyelmet. Ez a könyv a humán- és társadalomtudományok együttműködésének lehetőségeit vizsgálja a XX. századi és kortárs utópikus jelenségek elemzésében. A szerzők utópia alatt nem megvalósíthatatlan légvárakat, hanem elsősorban az emberi társadalom lehetőségeinek az itt és most kényszereitől független elemzését értik. Az írások az utópiák értelmezésének főbb problémáival, az utópia és az ideológia kapcsolatával, valamint azzal a rendkívül problematikus kérdéssel foglalkoznak, hogy vajon az utópia szükségszerűen disztópiához vezet-e. A tizenegy esszé amellett, hogy tükrözi a kortárs utópikus kutatások interdiszciplináris jellegét, megjeleníti az utópikus gondolkodás konstruktív voltát, amely nemcsak a XX. század végi és a XXI. századi utópizmust határozza meg, hanem az egyik fő oka az utópikus gondolkodás növekvő jelentőségének is.

A kötet eredetisége és értéke nemcsak az innovatív elméleti megközelítésekben rejlik, hanem az utópia fogalmának gyakorlati alkalmazásában is számos, korábban jellemzően figyelmen kívül hagyott jelenség, mint például a ritkán tárgyalt közép-európai szövegek, illetve ideológiák esetében.

További információ a kiadó oldalán.

Kiséry András, Komáromy Zsolt, Varga Zsuzsanna (szerk.), Worlds of Hungarian Writing: National Literature as Intercultural Exchange. Fairleigh Dickinson University Press, 2016.

A Worlds of Hungarian Writing a magyar szerzők iránt az angol nyelvű világban rohamosan növekvő érdeklődésre reagál. A nemzetközi közönséghez szólva a gyűjtemény esszéi rávilágítanak azokra a kultúrák közötti összefüggésekre, amelyek a XIX. századtól napjainkig formálták a magyar írás konvencióit, műfajait és intézményeit.
A Worlds of Hungarian Writing a kultúrák közötti cserét mint az irodalmi kultúra lényegét tételezi fel. Az elsajátítás és a fordítás politikájának, az emigráns írók és kritikusok hatásának, valamint a világirodalmi modellek műfajalakításban való felhasználásának tárgyalása kiegészíti a nyugati baloldali kritikai elmélet sorsáról szóló tanulmányokat, amelyek a nyugati baloldali kritikai elmélet sorsáról szólnak az 1989 utáni Magyarországon, az afroamerikai modellek szerepéről a kortárs roma kultúrában, valamint a fotográfia használatáról a 20. század végi prózában.

Jászay Dorottya, Velich Andrea (szerk.), Film and Culture. ELTE, 2016.

Ez a tanulmánykötet a brit, ír, ausztrál és kanadai kultúra filmes ábrázolását elemzi, fókuszban irodalmi alkotásokkal. A tizennégy fejezet többek között a következő irodalmi művek filmadaptációit elemzi: William Shakespeare Rómeó és Júlia és Macbeth, Henry James A csavar fordul egyet, James Joyce A halott, Anthony Burgess A mechanikus narancs és George Orwell 1984. Külön fejezetek elemzik az angol monarchia filmeket, a brit dokumentumfilm-ipart, az ír romantikus vígjátékokat és az ausztráliai őslakosság életéről szóló filmeket. A nyitó fejezetek egyikének a népszerű James Bond-filmek és a Sherlock Holmes-sorozat a tárgya. A kötetbe választott esszék két célt szolgálnak: 1) kötelező kritikai olvasmányok az Anglisztika Tanszék Film és kultúra specializációját végző hallgatói számára; 2) választható tananyagok az alapképzésen (BA) tanuló angol szakos hallgatók számára.

A könyv elérhető itt.

Péter László, Hungary's Long Nineteenth Century: Constitutional and Democratic Traditions in a European Perspective. Szerk. Lojkó Miklós. Brill, 2012. 

Péter László, akinek tizennégy gondosan válogatott esszéjét ez a posztumusz gyűjtemény tartalmazza, fáradhatatlanul kereste a legmegfelelőbb terminológiai modellezést és narratív rekonstrukciót Magyarország XIX. század végi és XX. század eleji, lényegében feudális egységből modern európai állammá válásának folyamatához. A cikkek olyan kényes témákat vizsgálnak, mint a soknemzetiségű királyságban élő nemzetiségek közötti növekvő feszültségek; a nyelvi jogok; az autokrácia, a demokrácia és a polgári jogok Magyarországon tágabb európai kontextusban szemlélve; a „Szent Korona” fogalma; a hadseregkérdés; az egyház és az állam viszonya; az értelmiség szerepe; valamint a Magyarországról alkotott változó brit megítélés. A szerző mikroszkópjának középpontjában a Magyarország és az Osztrák Birodalom közötti 1867-es kiegyezés érdemi újraértékelése áll, amely döntően befolyásolta a régi Magyar Királyság és Közép-Európa többi részének végső sorsát.

További információ a kiadó oldalán.

Gárdos Bálint, Péter Ágnes, Pikli Natália, Vince Máté (szerk.), Confrontations and Interactions: Essays on Cultural Memory. L'Harmattan, 2011.

„...csak az időben lehet emlékezni a pillanatra a rózsakertben, / A pillanatra a lugasban, ahol az eső dobogott, / A pillanatra a huzatos templomban füsthulláskor / Emlékezni; múlt és jövő bevonásával. / Csak az idő által győzhető le az idő” - mondja T. S. Eliot a Négy kvartettben. A kötet egy hároméves kutatási program eredményeit összegezve - amelyet a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Angol Tanszék felügyelt, de számos magyarországi és külföldi egyetemet és más tudományos intézményt is megszólított - sokoldalú megközelítést kínál a kulturális emlékezet folyamataira vonatkozóan, amely nagyon is magában foglalja a kihagyás, a marginalizáció és az elfojtás folyamatait. A módszertanilag sokszínű és filológiailag részletes tanulmányok új utakat javasolnak közös európai kulturális, irodalmi és művészeti történelmünk tanulmányozásához. Mivel a huszadik század véget ért, de baljósan még nem ért véget, e hagyományok kritikai elemzése továbbra is elengedhetetlen a humán tudományokban. Mert, ahogy Eliot is mondja: „Egy nép történelem nélkül / Nem megváltott az időtől”.

Gárdos Bálint, Péter Ágnes, Ruttkay Veronika, Timár Andrea, Vince Máté (szerk.), Idegen költők—örök barátaink: Világirodalom a magyar kulturális emlékezetben. L'Harmattan, 2010.

„Hitvány egy emlékezet az olyan, amelyik csak visszafelé működik" jegyezte meg a Királynő Lewis Carroll Alice Tükörországban című meséjében. Az ELTE Anglisztika Tanszékén „A brit irodalom a magyar kulturális emlékezetben” témakörben 2008 szeptembere óta működő kutatócsoport éppen annak a kérdésnek a vizsgálatát végzi, hogyan működik az emlékezés, a kulturális emlékezet egyszerre visszafelé és előre. A jelen kötet egy tervezett sorozat első darabja, amely a kutatóműhelyben a 2009 júniusában tartott konferencián bemutatott eredményeket tartalmazza. A tanulmányok különböző világirodalmi jelenségek kapcsán a múltnak az utókorra gyakorolt hatását, illetve az utókornak az értelmező, kisajátító vagy éppenséggel feledésre ítélő gesztusaiban megjelenő a múlt megkonstruálását célzó tevékenységét vizsgálják.

További információ a kiadó oldalán.

Lojkó Miklós (szerk.), British Policy on Hungary 1918-1919: A Documentary Sourcebook. University of London, 1995.

A könyv elérhető itt.

Kenyeres János, Lojkó Miklós, Magyarics Tamás, Szabó Éva Eszter, Deák Nóra (szerk.), Az emberi sors és a történelem kereszteződésében. 2. kiadás. ELTE, 2019.

Tanulmánykötet Frank Tibor 70. születésnapjára.

A könyv elérhető az ELTE EDIT gyűjteményében.

Panka Dániel, Pikli Natália, Ruttkay Veronika (szerk.), Kősziklára építve. ELTE Papers in English Studies, 2018.

Írások Dávidházi Péter tiszteletére.

A könyv elérhető az ELTE EDIT gyűjteményében.

Farkas Ákos, Simonkay Zsuzsanna, Vesztergom Janina (szerk.), Whack for the dah. ELTE Papers in English Studies, 2013.

Írások Takács Ferenc 65. születésnapjára.

A könyv elérhető az ELTE Reader gyűjteményében.

Szlukovényi Katalin, Gyuris Kata, Kállay G. Katalin, Sántháné Gedeon Mária (szerk.). „Úgyse hiába.” ELTE Eötvös Collegium, 2013.

Emlékezések és tanulmányok a műhelyalapító Géher István tiszteletére.

A könyv elérhető itt.

Gárdos Bálint, Ruttkay Veronika, Timár Andrea (szerk.), Ritka Művészet. ELTE Papers in English Studies, 2011.

Írások Péter Ágnes tiszteletére.

A könyv elérhető az ELTE Reader gyűjteményében.

Pikli Natália (ed.), Kinek teszel milyen hitet. ELTE Papers in English Studies, 2010.

Ünnepi kötet Géher István 70. születésnapjára.

A könyv elérhető az ELTE Reader gyűjteményében.

Borbély Judit, Czigányik Zsolt (szerk.), A tűnődések valósága. ELTE Papers in English Studies, 2010.

Írások Sarbu Aladár 70. születésnapjára.

A könyv elérhető az ELTE Reader gyűjteményében.

Magyarics Tamás, Lojkó Miklós (szerk.), „Minden gondolatomra számtalan másik árnya hull..." Prime Rate, 2008.

Emlékkönyv Frank Tibor 60. születésnapjára.