Életrajz:

Egyetemi tanulmányaimat az ELTE Bölcsészkarán végeztem, angol és esztétika szakokon szereztem diplomát. Ezután az Irodalomtudományi Doktori Iskola Modern Angol Irodalom programjában tanultam, a témavezetőm Ferencz Győző volt. Doktori képzésem első évét British Council ösztöndíjasként a University of Edinburgh angol tanszékén töltöttem, témavezetőm itt Colin Nicholson volt. A disszertációm írása során egy évet töltöttem a Trinity College Dublin és a University College Dublin falai között Soros kutatói ösztöndíjjal. 2003-ban szereztem meg a doktori fokozatomat. Ezután Békésy György posztgraduális ösztöndíjat nyertem, mellyel három éven át voltam tudományos munkatárs az ELTE Anglisztika tanszékén, ahol azután 2006-ban főállású oktató lettem. Doktoranduszi és posztgraduális éveim alatt tanítottam a Károli Gáspár Református Egyetem angol tanszékén, illetve egy-egy félévet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem angol irodalom tanszékein is. 2018-ban habilitáltam az ELTE Bölcsészkarán.

Kutatás:

Első kutatási területem W. B. Yeats költészete volt, idővel azonban eszmetörténeti témák és régebbi korok felé vitt az érdeklődésem. Doktori értekezésem és az abból készült könyvem az emlékezet fogalmát vizsgálta az esztétika történetében, különösen a 18. századi brit gondolkodásban. Az angol irodalomban is a 18. század, valamint a romantika kora lett az elsődleges érdeklődési területem, ezen belül is főként William Wordsworth munkássága, az angol klasszicizmus, vagy a hosszú 18. század és a romantika költészet- és kritikatörténete. Legújabban az irodalomtörténet-írás problémái, módszerei, gyakorlatai kerültek az érdeklődésem középpontjába. E tárgyban írtam habilitációs dolgozatomat "Formák és korok. Irodalomtörténeti kísérlet a 'hosszú 18. század' angol irodalmának területén" címmel.

Válogatott publikációk:

• Az angol irodalom története az 1640-es évektől az 1830-as évekig. Szerk. Gárdos Bálint, Komáromy Zsolt, Péti Miklós. Budapest: Kijárat, 2021.
• "Contradictions as Patterns in Literary History: Skepticism, Common Sense, and the Conversational Idiom of Churchill and Cowper." Modern Language Quarterly 80.1 (2019): 75-97.
• Figures of Memory. From the Muses to Eighteenth-Century British Aesthetics. Lewisburg: Bucknell University Press, 2011.
• "'Wordsworth in Hungary': An Essay on Reception as Cultural Memory and Forgetting." Worlds of Hungarian Writing. Szerk. Kiséry András, Komáromy Zsolt, Varga Zsuzsanna. Fairleigh Dickinson University Press, 2016. 29-53.
• "A dialogikus vers romantikus megújítása Wordsworth és Coleridge vitájában." Hagyomány és innováció a magyar és világirodalomban. Szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán. Budapest: Eötvös Kiadó, 2020. 22-45.

Válogatott konferenciák

Oktatás

Témavezetés

További információ