Dr. Nyusztay Iván
egyetemi docens
Rövid életrajz:
Dr habil Nyusztay Iván egyetemi docens 2020 szeptembere óta dolgozik az ELTE Anglisztika tanszékén. A különböző irodalomtörténeti korszakok oktatása mellett drámaelméleti és drámatörténeti kurzusokat tart. 2000-ben szerzett doktori fokozatot a leuveni Katolikus Egyetem Irodalomtudományi tanszékén, Belgiumban, 2012-ben pedig habilitált az ELTE-n. 2014 és 2015 között angol és amerikai irodalmat és kultúrát oktatott a rzeszow-i UITM (Információs Technológia és Menedzsment) Egyetemen, Lengyelországban. Szakmai pályafutását Shakespeare-kutatóként kezdte, majd később kutatómunkáját kiterjesztette az abszurd színházra. Ennek eredménye két drámaelméleti szakkönyv: Myth, Telos, Identity: The Tragic Schema in Greek and Shakespearean Drama (Amsterdam–New York: Rodopi, 2002), és Az önazonosság alakváltozásai az abszurd drámában: Samuel Beckett, Harold Pinter és Tom Stoppard (Budapest: L’Harmattan, 2010), valamint számos publikáció rangos hazai és külföldi folyóiratokban. Kutatásai előterében elsősorban a drámatörténet és drámaelmélet áll. Irodalomtudományi megközelítése ugyanakkor interdiszciplináris, amennyiben nyitott filozófiai és pszichológiai irányzatokra is. Jelenleg a már elkészült harmadik monográfiájának (Cynicism and the Absurd in Albert Camus and Samuel Beckett) publikálásán dolgozik (közlés előtt, Edinburgh University Press).
Kutatás:
Kutatásai előterében a drámatörténet és drámaelmélet áll. Egyetemi éveitől kezdve kutatja William Shakespeare műveit, majd később kiterjesztette érdeklődését az abszurd színházra is. Könyvei olyan drámaelméleti szakkönyvek, amelyekkel az egyes területeken fennálló hézagokat igyekezett pótolni. Mint az a közleményekből látható, irodalomtudományi megközelítése interdiszciplináris. Meggyőződése, hogy dráma, filozófia és pszichológia kapcsolatának vizsgálata különösen termékeny és megvilágító erejű.
Válogatott publikációk:
Monográfiák:
- Az önazonosság konfigurációi az abszurd drámában: Samuel Beckett, Harold Pinter, Tom Stoppard. Budapest: L’Harmattan, 2010.
- Myth, Telos, Identity: The Tragic Schema in Greek and Shakespearean Drama. Amsterdam–New York: Rodopi, 2002.
Tanulmányok:
- "An Experiment in Rebelling in Samuel Beckett: The Impact of Camus and Havel.” Polish Journal of English Studies 4.2 (2018): 25-39.
- “The Merry Sufferer: Authentic Being in Samuel Beckett’s Happy Days.” Philosophy and Literature 42. 1 (2018): 112-124.
- “Infinite Responsibility and the Third in Emmanuel Levinas and Harold Pinter.” Literature and Theology 29.2 (2015): 153-165.
Válogatott konferenciák
- “Camuvian Notions in the Art of Samuel Beckett: from the Absurd to Rebellion.” Beckett Influencing/Influencing Beckett, Samuel Beckett Working Group Meeting, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, Magyarország, 2017.
- "An Experiment in Rebelling in Samuel Beckett: the Impact of Camus and Havel.” Short Forms in Beckett: Fragments, Gdanski Egyetem, Sopot, Lengyelország, 2016.
- “The Faces of the Other: Configurations of Alterity in Emmanuel Levinas and Harold Pinter”, Transmissions, Budapest, Magyarország, 2002.
- “The ‘Piece of Work’ and the ‘Quintessence of Dust’: the Elevation and Depreciation of Man in the Renaissance.” ESSE (The European Society for the Study of English), Amsterdam, Hollandia, 2001.
- "History Aside in Shakespeare’s Richard the Third: mimesis and/or poiesis?” HUSSE 5 (The Hungarian Society for the Study of English), Budapest, Magyarország, 2000.
Oktatás
- Bevezetés az irodalomba
- Középkori és kora-újkori angol irodalom
- Az angol dráma fő korszakai a Reneszánsztól az abszurdig
- Realista fikciók Daniel Defoe-tól Jane Austenig
- Abszurd kurzus Samuel Beckettel,Tom Stopparddal és Harold Pinterrel
Témavezetés
- Reneszánsz dráma és filozófia
- Shakespeare
- 18. századi realizmusok és a regény
- Az abszurd színház
- Samuel Beckett
- Modern dráma és filozófia
- Irodalom, trauma és pszichoanalízis
- Irodalomelmélet
- Önazonosság és narratíva