Dr. Nyusztay Iván

egyetemi docens

Dr. Nyusztay Iván

Rövid életrajz:

2020 szeptembere óta dolgozom egyetemi adjunktusként az ELTE Anglisztika tanszékén. A különböző irodalomtörténeti korszakok oktatása mellett drámaelméleti és drámatörténeti kurzusokat tartok. 2000-ben szereztem doktori fokozatot a leuveni Katolikus Egyetem Irodalomtudományi tanszékén, Belgiumban, 2012-ben pedig habilitáltam az ELTE-n. 2014 és 2015 között angol és amerikai irodalmat és kultúrát oktattam a rzeszow-i UITM (Információs Technológia és Menedzsment) Egyetemen, Lengyelországban. Szakmai pályafutásomat Shakespeare-kutatóként kezdtem, majd később kutatómunkámat kiterjesztettem az abszurd színházra. Ennek eredménye két drámaelméleti szakkönyv: Myth, Telos, Identity: The Tragic Schema in Greek and Shakespearean Drama (Amsterdam–New York: Rodopi, 2002), és Az önazonosság alakváltozásai az abszurd drámában: Samuel Beckett, Harold Pinter és Tom Stoppard (Budapest: L’Harmattan, 2010), valamint számos publikáció rangos hazai és külföldi folyóiratokban. Kutatásaimat számos posztgraduális és posztdoktori ösztöndíj segítette (Peregrinatio, Soros-K.U.Leuven, Bolyai, OTKA).    

Kutatás:

Kutatásaimban elsősorban a drámatörténetre és drámaelméletre koncentrálok. Érdeklődésem középpontjában egyetemi éveimtől kezdve Shakespeare állt, majd később kiterjesztettem kutatásaimat az abszurd színházra is. Könyveim olyan drámaelméleti szakkönyvek, amelyekkel az egyes területeken fennálló hézagokat igyekeztem pótolni. Mint az a közleményekből látható, irodalomtudományi megközelítésemben nagy szerepet játszik a filozófia és az interdiszciplinaritás. Meggyőződésem, hogy dráma és filozófia kapcsolatának vizsgálata különösen termékeny és megvilágító erejű.

Válogatott publikációk:

Monográfiák:

  • Az önazonosság konfigurációi az abszurd drámában: Samuel Beckett, Harold Pinter, Tom Stoppard. Budapest: L’Harmattan, 2010. 
  • Myth, Telos, Identity: The Tragic Schema in Greek and Shakespearean Drama. Amsterdam–New York: Rodopi, 2002. 

Tanulmányok: 

  • "An Experiment in Rebelling in Samuel Beckett: The Impact of Camus and Havel.” Polish Journal of English Studies 4.2 (2018): 25-39.
  • “The Merry Sufferer: Authentic Being in Samuel Beckett’s Happy Days.” Philosophy and Literature 42. 1 (2018): 112-124.
  • “Infinite Responsibility and the Third in Emmanuel Levinas and Harold Pinter.” Literature and Theology 29.2 (2015): 153-165.

Válogatott konferenciák

  • “Camuvian Notions in the Art of Samuel Beckett: from the Absurd to Rebellion.” Beckett Influencing/Influencing Beckett, Samuel Beckett Working Group Meeting, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, Magyarország, 2017.
  • "An Experiment in Rebelling in Samuel Beckett: the Impact of Camus and Havel.” Short Forms in Beckett: Fragments, Gdanski Egyetem, Sopot, Lengyelország, 2016.
  • “The Faces of the Other: Configurations of Alterity in Emmanuel Levinas and Harold Pinter”, Transmissions, Budapest, Magyarország, 2002.
  • “The ‘Piece of Work’ and the ‘Quintessence of Dust’: the Elevation and Depreciation of Man in the Renaissance.” ESSE (The European Society for the Study of English), Amsterdam, Hollandia, 2001.
  • "History Aside in Shakespeare’s Richard the Third: mimesis and/or poiesis?” HUSSE 5 (The Hungarian Society for the Study of English), Budapest, Magyarország, 2000.

Oktatás

  • Bevezetés az irodalomba
  • Középkori és kora-újkori angol irodalom
  • Az angol dráma fő korszakai a Reneszánsztól az abszurdig
  • Realista fikciók Daniel Defoe-tól Jane Austenig 
  • Abszurd kurzus Samuel Beckettel,Tom Stopparddal és Harold Pinterrel

Témavezetés

  • Pap Krisztina, anglisztika, The change in the perception of women in novels from the 18th century to present through selected novels of male authors (BA)
  • Tóth Richárd,    anglisztika, The different, sometimes contradictory, representations of hell in Christopher Marlowe’s drama, Doctor Faustus (BA)
  • Vida Györk Csenger, anglisztika, The Changing Concept of Villainy in Medieval and Renaissance Literature (BA)
  • Demjén Dávid, anglisztika, The Struggle for Power in Shakespearean Tragedies (BA)

További információ