Életrajz:

Az egyetemen előírt oktatói és kutatói tevékenység mellett költőként, műfordítóként és szerkesztőként publikálok. Az ELTE-BTK-n szereztem angol (2002) és magyar (2003) szakos diplomát, majd PhD fokozatot (2014). Mindkét szakdolgozatomat kortárs költőről – angol szakon Galway Kinnell, magyar szakon Villányi László verseiről – írtam, angol nyelvű disszertációmban pedig az irónia, önirónia és humor szerepét vizsgáltam a 20. századi zsidó amerikai prózában; ez utóbbi magyar nyelvű könyvváltozata Kétkedők címmel jelent meg. 2002-2005 között köztisztviselőként, később szabadúszó fordítóként, a Corvinus, KRE, PPKE óraadó oktatójaként, valamint 2017-2020 között a Móra Kiadó irodalmi szerkesztőként dolgoztam, és 2018 óta tanítok főállásban az Angol Tanszéken. Költőként kapott díjaim: Gérecz Attila-díj az év legjobb 30 év alatti, elsőkötetes költőjének (2005), a Mozgó Világ folyóirat nívódíja vers kategóriában (2010), Radnóti költői díj (2014), Déry Tibor-díj (2015); továbbá a HUBBY Év gyerekkönyve díját két alkalommal nyerte el általam szerkesztett mű: Keresztesi József: Csücsök, avagy a Nagy Pudinghajsza (2019) és Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén – Régi magyar mesék mai gyerekeknek (2020). Különféle ösztöndíjaknak köszönhetően többször volt alkalmam hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanulni, illetve dolgozni: Heidelbergben (1998), Beloitban (1999), Berlinben (2010), Stockholmban (Paideia, 2015-1016), Prágában (Visegrád Residency, 2016), továbbá részesültem Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjban (2000), háromszor NKA ösztöndíjban (2011, 2016, 2019) és Babits Mihály műfordítói ösztöndíjban (2013). 2010 óta vagyok a Szépírók Társasága, illetve azon belül a SZÍN Női Érdekvédelmi Fórum tagja, és szintén 2010-ben léptem be a Magyar Műfordítók Egyesületébe, amelynek 2013 és 2017 között voltam elnökhelyettese. Munkám során kiemelten fontosnak tartom az irodalom különböző területei: a történeti megközelítés és a kortárs irodalmi élet; az elméleti és gyakorlati feladatok, kompetenciák, szemléletmódok; valamint az angol és magyar nyelvű irodalmak összekapcsolását.

Kutatás:

Jelenlegi kutatási témám George Szirtes életműve. E munka során számos más területen szerzett tapasztalatom hasznosul. Egyetemista korom óta leginkább a kortárs költészet érdekel, legtöbb publikációm kortárs magyar, brit, amerikai és zsidó szerzők műveire reflektál. Szirtes továbbá műfordítóként nagyon sokat tett a magyar irodalom angol nyelvű meg- és elismertetéséért, és e tevékenységének elemzése során a gyakorló műfordítóként, illetve a műfordítás oktatójaként és kutatójaként gyűjtött tudásomra is hagyatkozhatom. A kortárs költészet és a műfordítás mellett a harmadik kiemelten fontos terület számomra az angol nyelvű zsidó irodalom, amelynek egy sajátos részéről – az amerikai zsidó próza humorban és iróniában gazdag vonulatáról – a PhD disszertációmat írtam, és ami Szirtes szempontjából szintén releváns, hiszen a magyar zsidó származású angol költő édesanyja életrajzában és verseiben egyaránt sokat foglalkozik az identitás kérdéseivel. E három fő témán kívül foglalkozom még gyerekirodalommal, krimivel, kreatív írással, valamint a fent megnevezett területek tágabb vagy elméletibb vonatkozásaival (modern és huszadik századi költészet, iróniaelméletek, önéletrajz stb.).

Válogatott publikációk:

• "Dialogues of Generations in Post-Holocaust Jewish American Fiction." Trans: Revue de Littérature Générale et Comparée 10 (2010).
• "A kételkedő rigó: Recenzió Ferencz Győző: Szakadás című verseskötetéről." Holmi, 12 (2010): 1602-1608.
• Kétkedők: Irónia, önirónia és humor a huszadik századi zsidó amerikai prózában. Budapest: Ráció, 2017.
• Álomkonyha. Budapest: Jelenkor, 2020.
• "George Szirtes: A Budapest-dosszié." Szombat 1 (2021): 27-30.

A fotót Máté Péter / Jelenkor Kiadó készítette.

Válogatott konferenciák

Oktatás

Témavezetés

További információ